Endrődi Ferenc: Kereskedelem helyett piac- és cégépítés

2010 március 5-én ünnepli az Akker-Plusz Kft az alapításának a huszadik évfordulóját. Ez alkalomból a dél-alföldi építőanyag kereskedelem piacvezető társaság egyik tulajdonosával, Endrődi Ferenccel az akasztói halászcsárdában beszélgettünk. Szóba került a szénpor, ami az első milliókat hozta a cégnek, a fejlett vállalatirányítási rendszer, ami naggyá tette az Akker-Tüzépet és az is, hogy a Kiskőrösi kistérség legnagyobb cégének a tulajdonosa mit vár a következő kormánytól:

A szénportól…

Igen, a szénnek van egy speciális tulajdonsága, hogy porol. Nagyon. Ezért a tüzépesek a kilencvenes évek elején már nem is szerették. Tehették. Mi Akasztón rászorultunk és az akkor még államilag támogatott szénkereskedelmi piacot nagyon rövid idő alatt megszereztük a Dél-alföldön, és amíg az állami támogatás tartott 1993-ig működtettük is. A híres német brikettet például nem hozhatták ki Budapestről, de Akasztóra még Békésből is járta érte.
 

Kemény évek jöttek?

Igen kemények. Piacot kellett szereznünk és mi piacot szereztünk, sokan nem szerettek, akik miattunk piacot veszítettek, de úgy voltam vele, hogy nem a szeretet, hanem a tisztelet a fontos, ami viszont nagysággal érhető el. A telepnyitások pedig jöttek szépen sorban, Soltvadkert (1993), Kiskőrös (1995), Kecskemét (1999) és a nagykereskedelem.

Tudatosan szereztek piacokat, vagy ösztönösnek ítélhető a fejlődésük?

Az első lépések ösztönösek voltak, például a soltvadkerti és kiskőrösi vevőim mondták, hogy menjünk  és nyissunk már telepet, hogy ne kelljen átjárniuk Akasztóra. Később ez már tudatossá vált. Főként a nagykereskedelmi előrelépésünk, amit azért kezdtünk, mert a korábbi nagykereskedelmi vállalatok szétestek. Bennem először 1995-ben fogalmazódott meg, hogy ha erősek tudunk lenni ebben a régióban és találunk másokat, akik más régiókban erősek, és össze tudunk fogni, akkor országossá válhatunk (2004 HUFBAU). Mikorra kialakultak a territóriumaink, amit felelősséggel el és át tudunk látni eltelt az első tíz év, de a partnereim már akkor gyakran megállapították, hogy mi azzal vagyunk különbek, mint mások, hogy mi piacot és céget építünk és nem csak kereskedünk.

A kilencvenes évek közepén jöttek be Magyarországra a multik, velük számolt?

Persze, be is írtam a naptárba, hogy van még három évünk, amikor 1995-ben bejött a Raab-Karcher és Kiskunhalason nyitott, illetve és megkezdte a működését a Baywa országos franchise hálózattal. Mondtam is a társaimnak, hogy ezzel a pénzügyi és tapasztalati tőkével szemben esélyünk sincs. Mit ad Isten 2000-ben a Baywa kecskeméti piacát mi vettük át, így egy 500 milliós piaccal kezdtünk Kecskeméten. Az életben rengeteg szerencse is kell.

Mi volt a problémájuk a magyar piaccal?

Most mondhatnám, hogy mi voltunk ennyivel jobbak és talán nem is lennék messze a valóságtól, de ahogy én látom nem tudtak alkalmazkodni a magyar sajátosságokhoz, mi pedig közvetve tulajdonosként hoztuk meg a döntéseinket, alakítottuk ki a saját kereskedelmi stratégiánkat. Szakértők szerint egy piacról akkor lehet elmondani, hogy letisztult, ha a piacvezetőnek 30 százalék feletti a részesedése. Miként áll ezzel ma az Akker - Tüzép?

Mint általában ezeknek a vastörvényeknek mindig van alapjuk és ebben a tekintetben az Akker-Tüzép a Dél-alföldön ma meghatározó, ha tetszik piacvezető. Számomra egy egzakt kimutatás nagyobb büszkeséget okoz, méghozzá az, hogy a Kiskőrös kistérség legnagyobb árbevételű cége az Akker-Tüzép (2008-2009).

A barkácsáruházak mennyiben jelentenek konkurenciát Önöknek?

Lemodelleztük, hogy ha egy házépítés lépéseit nézzük, akkor azt körülbelül 15 pontban lehet megfogalmazni az alapozástól a kertépítésig. Az Akker-Tüzép érthetően az első kapavágástól a legutolsó lépésig jelen van az építőknél, a barkácsáruházak pedig legfeljebb a hetedik, nyolcadik pontnál lépnek be a képbe. A francia, osztrák, német kereskedők már megépítették a saját áruházaikat, mi is eldöntöttük a HUFBAU által, hogy a következő öt évben húsz áruházat építünk, de tudom, hogy más hazai hálózatok is hasonló terveket szövögetnek.

Az első tíz év után mi változott meg az Akker-Tüzép szemléletében az ezredforduló táján?

Mint említettem én már 1995-ben egy nagykereskedelmi hálózat kiépítésén gondolkoztam, ami 2004-ben létre is jött a HUFBAU által. Az Akker Tüzép, mint régió központ ami mára négy megyét fed le és nem túlzást azt állítani, hogy az ország egyik legjelentősebb kereskedelmi hálózatává vált. Az, hogy ezt a több milliárdos piacot ki tudjuk szolgálni jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre a vállalatirányításban, az informatikában, mert mára a percek is fontosak az üzletek elnyerésében. Egy szűkülő piacon a logisztikának is jóval megnőtt a jelentősége, így kisebb tételeket a terítőhálózatunk szállítja ki.

Az Akker-Tüzép tekintetében teljesen kézenfekvő volt, hogy miután meghatároztuk magunkat a térségben földrajzilag, a humán erőforrás fejlesztésébe fogtunk, átalakítottuk a cég működését, a kollégáinkat folyamatosan képezzük, hogy a vásárlók komfortját növeljük. Ma egy vevővel legalább öt kolléga foglalkozik mikorra kimegy a telepünkről és senki sem hibázhat.

Pontos összehasonlítási adatai vannak, mikor építettek kevesebbet az emberek 1993-ban amikor válság volt, vagy 2009-ben amikor válság volt?

Egyértelműen a kilencvenes évek elején rosszabb volt, amihez persze hozzájárult az a fejlődés amin átmentünk az elmúlt két évtizedben és ezzel megnőtt az Akker-Tüzép súlya, ha lehet így mondani. Ez a gazdasági válság, amiben ma vagyunk mindenki számára egy új kihívás. Azt gondolom nagyobb kihívás, mint az, ha valakinek azt mondják, hogy fejlődj 19 éven keresztül. Az Akker-Tüzép esetében 19 év után az első év volt 2009, amikor nem nőtt az árbevételünk, viszont nőtt a piaci részarányunk.
A magyar építőanyag kereskedelemben én azt gondolom, hogy benne van az a potenciál, hogy a következő években újra fejlődni fog, hiszen ezen a piacon a külföldi cégek árbevételének az aránya alig 10 százalékos. A huszadik évünkben, mint említettem rendkívüli energiával fejlesztünk, ami jelenti a tanácsadói értékesítés további fejlesztését, illetve a barkácsáruházaink által a minőségi termékszám bővítést. Bízunk a jövőnkben, és jó lenne, ha a törvények is segítenék a gazdasági növekedést, a korrekt vállalkozásokat.

Ön nem rejti véka alá a véleményét politikailag sem, egy hónap múlva választás lesz, mit vár egy több mint 100 fős vállalkozás tulajdonosaként a következő kormánytól?

Én már évek óta elmondom, ha megkérdeznek, hogy amit ez a kormány tesz az országért az kevés, szerintem itt már régen váltásra lett volna szükség. Persze ez a mai ellenzéki politikusok felelőssége, hiszen én azt gondolom, hogy ki lehetett volna kényszeríteni a kormányváltást, de lehet, hogy nekik volt igazuk azzal, hogy kivártak. Mára nagyon nehéz helyzetbe került az ország és a következő kormánynak ezért nagyon nehéz feladata lesz.

Szakmán belül is komoly erkölcsi és morális válság van. Azt várom a következő kormánytól, hogy kőkemény törvényekkel tegye lehetetlenné a csalásokat, visszaéléseket, hogy a kalandor vállalkozók, illetve vállalkozások ne tudjanak újra és újra lehetőségekhez jutni.