Építkezzen tudatosan! (az epitemahazam.hu alapján)

Tágas terek, tisztes távolban található szomszédok, gyönyörű, tágas kert, kutya és macska, csend, jó levegő. „Nekünk is ilyen kell” – fogalmazódik meg sokakban az elhatározás – és a gondolatot sokszor tett követi – a család házépítésbe fog.  A saját családi ház egyik legnagyobb lehetősége a kész lakás vásárlásával szemben: jó döntések sorozatával valóban mi magunk szabhatjuk saját elképzeléseinkre majdani otthonunkat. Sajnos ennek az ellenkezője is igaz: rossz döntéseinkért is jobban okolhatjuk magunkat, mintha valaki más termékét vettük volna meg készen.

Biztos, hogy családi ház? A családi ház előnyei

Mik a családi ház alternatívái és miben különbözik a családi ház, mint lakhatási forma, ezektől az alternatív megoldásoktól?

A fejezetet végigolvasva átgondoltan és pontosabban tudják meghatározni otthonukkal kapcsolatos vágyaikat és szükségleteiket – könnyebben megtalálva az ezekhez legjobban illő lakhatási formát.

Részletesen megvizsgáljuk az olyan közkeletű általánosítások igazságtartalmát, mint: 

• „Ha családi házat építek, akkor az olyan lesz, amilyet én akarok (míg egy lakást „készen kapok”)”
• „A családi ház építése jóval többe kerül, mint egy új lakás megvásárlása”
• „Azért kell családi házba költözni, mert a család már nem fér el egy kis/közepes lakásban”
• „A családi ház egy életre szóló befektetés”
• „Egy családi házas övezetben minden más”

Részlet a fejezetből, amely arra világit rá, hogy egy családi házat nem egy adott élethelyzetre, hanem a család életét hosszú távon végiggondolva kell megtervezni. A házméret kapcsán azonban nem árt egy kicsit elgondolkozni. Általános hibának mondható, hogy a jövendő ház méretének meghatározásánál az építtetők kizárólag a jelenből indulnak ki. Márpedig  - és erről még sokszor fog szó esni – családi házat évtizedekre előre építünk. Egy építkezés a jövőnek szóló beruházás. Az elkészült otthonnak ki kell szolgálnia bennünket 5, 10, 20 – sőt akár 50 év múlva is.

Lehet hogy a gyermekeink is itt fognak családot alapítani? Ekkor akár még növelhető is az időtáv. (Maguk a szerkezetek általában gond nélkül lehetővé tesznek 100 évesnél hosszabb élettartamot is). Márpedig húsz-ötven év nagyon nagy idő. A mai felgyorsult világban rengeteg változás történhet ennyi idő alatt. Régebben ez kevésbé volt érdekes. A családi házakban általában három generáció lakott együtt – és ez így ment évtizedeken, évszázadokon át. Csak a szereplők cserélődtek. A nagyszülők helyére a gyerekek, a gyerekek helyére az unokák, az ő helyükre pedig az ő gyerekeik léptek. És mivel még nem tárult fel a világ, a család élete is többnyire helyben, az adott városban vagy faluban zajlott. Mára ez az életstílus jelentősen megváltozott, és ehhez bizony jövendő otthonunknak is célszerű alkalmazkodni.

A jövendő házunk tervezésekor egy egész életpályát kell figyelembe venni! – remek alkalom, hogy a család hosszú estéket töltsön el saját céljai és saját jövőképe megalkotásával
  

A jó telekválasztás ismérvei? Mire és hol építkezzünk?

• Hogyan befolyásolják a telek méretei, terepviszonyai, tájolása a rá építhető ház jellemzőit?
• Melyek a legjellemzőbb hatósági előírások az építkezéssel kapcsolatban?
• Mit kell tudni a közművekről?
• Milyen hatással vannak az építkezés költségeire a talajviszonyok?
• Jó-e vagy rossz, ha sok növényzet található a telken?
• Milyen tennivalóink vannak a telekvásárlást követően?

 A megfelelő telek szubjektív ismérvei lehet:

• ne essen nagyon messze mostani lakóhelyünktől
• essen közel munkahelyünkhöz
• essen közel szüleinkhez

A megfelelő telek objektív ismérvei lehet:

• telek nagysága, beépítési szabályai
• a telek határoló méretei
• a telek terepviszonyai , 
• a telek talajviszonyai
• a telek tájolása
• a telek közmű-ellátottsága
• a telken található növényzet
• a telek megközelíthetősége
• infrastruktúra a környéken
• a szomszédok,
• a telek tulajdonviszonyai,
• a telek ára

 

Rossz tervekből a legjobb szakember sem tudja megépíteni álmaink otthonát! 

Meg kell találni a forma és praktikum egyensúlyát, ki kell találni az ehhez szükséges szerkezeteket, ezeket összhangba kell hozni egymással. De egy házat csak akkor fogunk otthonunknak érezni, ha az valóban minket, a mi életünket, a mi elvárásainkat szolgálja majd a mindennapokban. Márpedig a mi életünkről, az elvárásainkról csak mi magunk tudunk képet adni.

Könyvünk ezen fejezete ahhoz nyújt segítséget, hogyan tegyünk rendet elképzelésink és elvárásaink dzsungelében.

• Mi mindent kell átgondolni és megvitatni még azelőtt, hogy elvárásként megfogalmazhassuk építészünk felé?
• Hogyan néz ki és mennyibe kerül a háztervezés folyamata?
• Az építészen kívül még hányféle szakember összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy házunk tervei végleges formát öltsenek?
• Milyen engedélyezési folyamat előzi meg magát az építést?
• Milyen tervfajták léteznek?

Egy tanulságos történet ebben a témában.

Jónéhány évvel ezelőtt az egyik építőanyag-gyártónak nagyon jól ment az üzlet. Kis túlzással azt sem tudták hová költsék a pénzüket. Éppen fel akarták újítani gyártósorukat, így élve a lehetőséggel a sor minden egyes gépéből a piacon kapható legjobbat vásárolták meg.
Összeépítették a remek berendezéseket – és az eredményül kapott gyártósor nagy meglepetésükre igencsak gyatra minőséget produkált. Gyengébbet, mint ami a korábbi, használt gépekkel elérhető volt.
Hogy miért? Mert önmagában semmi nem garantálja azt, hogy az egyenként kiváló alkotórészekből egymáshoz kapcsolva ugyanilyen kiváló egész lesz! Magát az együttes rendszert kell kitalálni!
Nincs ez másként a családi házakon sem. A legjobb termékek is csak megfelelő környezetben, megfelelően összeépítve tudják kifejteni tudásukat. Ezért is igyekszik sok gyártó manapság rendszerben kínálni építőanyagait. Így egy-egy szerkezeti egységen belül már nem kell a tervezőnek kitalálni a „részek együttdolgozását” – ezt megteszi a gyártó saját tapasztalatára és kísérleteire támaszkodva. De ettől még valakinek „össze kell raknia” a házat is – mint rendszert.

Hogyan lehet „A” energiaosztályú (vagy még jobb) házunk?

Olyan házat célszerű kialakítania, amelynek az üzemeltetési költségei hosszú távon (akár jelentős energiaár-növekedés mellett is) vállalhatók lesznek. Különösen fontos ennek számba vétele Magyarországon, ahol bizony a telek hidegek, a nyarak pedig melegek – egyre melegebbek. A kellemes lakóklíma kialakításához tehát télen fűtenünk, nyáron pedig hűtenünk kell lakótereinket.

Kérdés: hogyan és mennyiből?

Ez a fejezet a ház energiafogyasztását járja körül.

• Mit jelent valójában a manapság oly sokszor hallott fogalom: Energiatanúsítvány?
• Hogyan számszerűsíthető és mitől függ egy ház energiafogyasztása?
• Hogyan takarékoskodhatunk? (Ezt bizony már a tervezési fázisban érdemes megkezdeni!)
• Mik az ezen a területen használt leggyakoribb fogalmak és szakkifejezések?

Azt reméljük, hogy ennek a fejezetnek a végigolvasása után minél pontosabban meg fogják tudni fogalmazni tervezőjük felé azt az elvárásukat, hogy pontosan mekkora energiafogyasztású házat szeretnének.

Költségvetésre minden beruházáshoz szükség van – miért lenne ez másként egy családi ház építésénél vagy felújításánál?

A legtöbb építkező mégsem fordít elég időt és figyelmet erre az előkészítési fázisra – ráadásul többnyire gyakorlata sincs az ilyen tevékenységben. Fontos tudni, hogy ezt a munkát – családi ház építése esetén – senki nem fogja elvégezni helyettünk! Egy építési fővállalkozó pontosan megadhatja, hogy a lebonyolítás során mikor és mekkora összegeket kell fizetnünk (már ez is óriási segítség!), de a pénz megfelelő ütemben történő előteremtéséről nekünk kell gondoskodni. A végig nem gondolt költségvetések jelei lépten-nyomon láthatók: félbemaradt építkezések, magánéleti, egészségügyi problémák az építkező családjában, felesleges idegeskedés, kapkodás. És akkor még nem beszéltünk a legalább ilyen veszélyes, de nem okvetlenül látható következményekről: arról a sok-sok műszaki kompromisszumról, amely a pénzhiány okán beépül az házba az építkezés vége felé, s amelyek káros hatásaival csak a bentlakás során szembesülünk.

Ez a fejezet az építési költségvetés bevételi és kiadási oldalát veszi nagyító alá.

• Milyen anyagi források állnak rendelékezésre egy építkezés folyamán?
• Mi számit biztos és mi bizonytalan forrásnak?
• Hogyan fordulhat elő, hogy a betervezett pénzünkhöz mégsem jutunk hozzá – vagy éppen nem a megfelelő ütemben? Hogyan kerülhetjük el mindezt?
• Mik a bankkölcsönök összehasonlításához szükséges legfontosabb tudnivalók?
• Milyen kiadások várhatók a házépítés során – és milyen időbeli megoszlásban?
• Mik egyáltalán egy építkezés reális költségei? Hogyan és mekkora tartalékokkal számoljunk?

Előbb-utóbb eljutunk arra a pontra, amikor el kell dönteni, hogy kit is szeretnénk felkérni a házunk felépítésére.

 Alapvetően kétféle kivitelezési formát választhatunk: vagy egyetlen cégre bízzuk az összes felelősséget az alap kiásásától kezdve egészen kulcsátadásig (ezt nevezik fővállalkozói formának), vagy minden egyes munkafázisra külön szakember(brigádo)t alkalmazunk. Ebben a fejezetben a két módszer közti különbséget vesszük szemügyre. Megismerkedünk a kétféle építési mód előnyeivel és hátrányaival. Igyekszünk összefoglalni azokat a szempontokat, amelyek segítségével jó eséllyel ráakadhatunk a számunkra optimális kivitelezőre. Megismerkedünk az építkezés további szereplőivel, a műszaki vezetővel és a műszaki ellenőrrel.

Az előbb idézett mondás persze fordítva is igaz: a legjobb szakember sem képes rossz anyagból jó házat építeni!

• Mire kell odafigyelni az anyagválasztásnál?
• Mi alapján válasszunk az építőanyagok hatalmas választékából?
• Mit tehetünk, ha mégsem vagyunk megelégedve a kapott termékkel?
• Mit jelentenek az olyan „misztikus” fogalmak, mint CE-jelölés és ISO-minősítés?
• Melyek azok a tipikus helyzetek, ahol „átverhetnek” bennünket?
• Végezetül még egy olyan partnerrel ismerkedünk meg, akivel nagy valószínűséggel kapcsolatba kerülünk – kivált akkor, ha mi magunk szervezzük az építkezésünket: az építőanyag-kereskedővel.
• Mi jellemzi az igazán jó kereskedőt?
• Milyen szolgáltatásokat várhatunk el egy építőanyag-kereskedésben?
• Mik azok az apróságok, amelyekre nem szoktunk gondolni az anyagbeszerzésnél, mégis nagyon sok pénzünkbe kerülhetnek? A raklapok díja, a fuvardíjak, a rakodási díjak, a mennyiség-kalkuláció – mindezeket alaposan szemügyre vesszük.
• Mikor és hogyan célszerű vásárolni?

A megfelelő szakemberek megtalálása a mai Magyarországon nem könnyű, ezért derítsük ki, hogy

• az illető cég mennyiért végezné el a munkát? (azaz kérjünk árajánlatot);
• mikor tudnak kezdeni és mennyi ideig tartana a munka (megfelel nekünk?);
• vállalják-e az adott építkezési helyszint ?(A legtöbb cég csak a telephelyétől nem túl nagy távolságban építkezik, de a távolság az utazási költségek miatt egyébként is költségnövelő tényező lehet. Viszont az is lehet, hogy van már építkezésük a közelünkben, ez viszont kimondottan gazdaságossá és rugalmassá teheti az ajánlatukat);
• milyen garanciákat tudnak adni a munka minőségére? (szerződéses garanciák, referenciák);
• milyen a cég múltja, tulajdonosi összetétele, törzstőkéje, munkatársi létszáma?

Mindezek alapvetően fontos információk, de talán még ennél is fontosabb az, ami – sajnos - nem számszerűsíthető: a beszélgetés(ek) során milyen bizalmat érzünk a vállalkozó és munkatársai iránt?

Mi kell ahhoz, hogy jól érezzük magunkat otthonunkban?

Reklámok, PR-cikkek és prospektusok tömkelege igyekszik meggyőzni bennünket arról, hogy csakis ennek vagy annak a gyártónak a  termékeit érdemes felhasználni. A cégek rengeteg műszaki paraméterrel igyekeznek alátámasztani saját igazukat. Ezek többsége azonban semmit nem mond azok számára, akik még nem építkeztek. (Még ennél is rosszabb, ha téves elképzelésünk van egy-egy paraméter jelentés-tartalmáról)

Egy építkező számára alapvető fontosságú, hogy tudja, mit takarnak azok a műszaki paraméterek, műszaki szakkifejezések, amelyekkel lépten-nyomon találkozhatnak a gyártói prospektusokban és a szakemberekkel folytatott tárgyalásoknál.
 

• Mi ezeknek a betűjelzéseknek és számoknak a valódi tartalma, a valódi jelentősége?
• Mennyiben és hogyan fogják befolyásolni a ház használati értékét és a kellemes lakóérzetet?
• Melyik paraméter mennyiben és hogyan befolyásolja a majdani üzemeltetési költségeket?